Elkészültek a Pipó – A pingvin, aki lovag akart lenni első előolvasói példányai.
Tegnap már személyesen át is adtam két monostorpályi családnak a saját példányukat, kedden pedig útnak indítom postán a többit is az előolvasókhoz.
Különösen jó érzés volt végre kézbe venni őket, egymás mellett látni ezt a sok spirálozott példányt, és arra gondolni, hogy néhány nap múlva már különböző családoknál fogják lapozgatni Pipó történetét.
Keddtől a Monostorpályi Könyvtárban is megtalálhatjátok az előolvasói változatot. Első körben hat példány kerül a könyvtárba, de ha a héten sikerül befejeznem a nyomtatást, ezt szeretném tíz példányra bővíteni. Így azok is beleolvashatnak majd, akik nem kerültek be közvetlenül az előolvasói programba.
Ezek a példányok természetesen még nem a végleges könyvet jelentik. Pipó történetének első, előolvasásra kiválasztott részét tartalmazzák, és mindegyik saját sorszámot kapott. Azért készültek, hogy még a végleges kiadás előtt gyerekek és családok kezébe kerülhessen Pipó története, én pedig az ő élményeikből és visszajelzéseikből is tanulhassak.
Egy apró kulisszatitkot azért elárulok a sorszámokról is: a példányokat nem én osztottam ki. A kisfiam húzta ki a sorszámokat egy cowboykalapból, így végül a véletlen döntötte el, ki melyik Pipó-példányt kapja. 😄
Az elmúlt hónapban egy kicsit visszavettem a könyvön végzett munkából. Miután elkészült az előolvasásra szánt rész, következett a példányok nyomtatása és összeállítása, ami a tintasugaras nyomtatóval jóval lassabb folyamatnak bizonyult, mint elsőre gondoltam.
Közben ezért néhány mellékággal is foglalkoztam: tovább épült a honlap, dolgoztam a leendő stúdió kialakításán, és több olyan apróbb dolgon, amelyek szintén részei ennek az egész világnak.
Mától azonban ismét a könyvé a főszerep.
Most újra lapról lapra haladok végig a történeten. Javítom, ahol szükséges, finomítom a szöveget, és elkészítem azokat az illusztrációkat is, amelyek még hiányoznak a végleges könyvből.
Hosszú, aprólékos munka következik. Oldalról oldalra viszem közelebb a könyvet ahhoz a formához, amelyben majd egyszer ténylegesen a polcokra kerülhet.
Közben pedig várom az előolvasók visszajelzéseit.
Ez az egész folyamat egyik legizgalmasabb része számomra. Eddig én láttam ezeket a szereplőket, én jártam velük Havasparton, én tudtam, mi vár rájuk a következő oldalon. Pipó történetének egy kis része most először kerül ki igazán a kezemből, és mások kezdik el olvasni, értelmezni és megélni.
Hamarosan újabb „Hogyan készült?” videóval is jelentkezem, amelyben ismét megmutatok egy kis részletet a könyv és az előolvasói példányok készítéséből.
Kellemes olvasást kívánok minden előolvasónak!
Köszönöm mindenkinek, aki vállalta, hogy időt szán rá, elolvassa, és megosztja velem a gondolatait. Egy készülő könyvnél ennél értékesebb segítséget nehéz lenne kérni.
