Ezen a héten még mindig a szövegek korrektúráján dolgoztam. Hétvégére végre sikerült végigérnem minden eddig elkészült oldalon, így most már indulhatok tovább az új fejezetek megírásához.
Érdekes élmény volt újraolvasni a régi részeket. Mindig meglep, mennyire képesek berántani a történetbe, és annak ellenére, hogy pontosan tudom, mi fog történni, mégis alig várom, hogy tovább olvassam. Teljesen bele tudok feledkezni.
A korrektúra mellett sokat gondolkodtam azon is, hogyan épül fel a könyv vizuális világa. Lesznek féloldalas, egyoldalas és negyedoldalas illusztrációk, valamint számos apró, díszítő jellegű kép is.
Ezek között helyet kapnak az úgynevezett „érzelmi horgony karakterek”, amelyek végigkísérik az oldalakat és szorosan reflektálnak a szövegre. Hol viccesek, hol komolyak – mindig attól függően, mire van szükség a történetben.
És most kíváncsi vagyok rátok:
👉 Ti mit szerettek jobban? Új történeteket felfedezni, vagy a régi kedvenceket újraolvasni?
👉 És nektek melyik illusztrációs stílus áll közelebb a szívetekhez – sok apró rajz minden oldalon, vagy ritkábban, de nagy képek?
📌 Jövő héten pedig érkezik Szélvész bemutatója – rajz és videó formájában is. Szerintem sokan fogjátok szeretni!
